Egy jó thai masszőrnek minden masszázstechnikában jártasnak kell lenni, amit csak a thai masszázs megkövetel. A thai masszázsnak két fő változata van, a hagyományos és a királyi. A két masszázs irányzat között az alkalmazott pozíciók jelentik a különbséget.
A hagyományos változatban (chaleeysak masszázs), amely a nép körében elterjedt, négy pozíciót alkalmaznak:
- Háton fekvés
- Oldalt fekvés
- Hason fekvés
- Ülés
A királyi változatban (rachasamnak masszázs) ezzel ellentétben csak három pozíció van:
- Háton fekvés
- Oldalt fekvés
- Ülés
A thai masszázs két fő irányzatát is meg kell említenünk. Az északi és a déli stílusú masszázst.
A déli stílusú, a Wat Po stílus a bangkoki Wat Po-ból ered, a thai gyógyászat szülőhelyéről. Az északi stílusú thai masszázs legjelentősebb iskoláját is Wat Po-nak hívják és ez az ország legrégebbi thai masszázs iskolája.
Az északi irányvonal Chiang Mai-ból ered és a legfontosabb iskolája a Shivago Komarpaj, ahol sok neves nyugati thai gyógyászati specialista is tanult.
A két irányzat közötti különbséget nagyon nehéz észrevenni, csak a gyakorlottak ismerik fel. Ennek az is az oka, hogy masszőrök sok egyéb masszázs technikát is alkalmaznak a kezelések során, így elmosódnak a határvonalak.
A thai masszázs a nyugaton elterjedt masszázs típusok közül azzal emelkedik ki, hogy a kéz és a kar használatán kívül sok más egyéb eszközét is felhasználja a testnek a masszázs során.
A felhasznált eszközök például:
- hüvelykujjal nyomás
- két hüvelykujjal nyomás
- ujjakkal nyomkodás
- tenyérrel nyomkodás
- két tenyérrel nyomkodás
- alkarral nyomás
- könyökkel nyomás
- térddel nyomás
- lábbal nyomás
Egy jó thai masszőr tudja, hogyan kell az adott pozíciónak megfelelően eloszlatni a súlyát, és a nyomás nem csak a kéz vagy a láb erejével történik, hanem az egész test súlyával.